Chapter One

Amikor felkeltem anyát nem találtam magam mellett. Helyette egy gyűrött papír cetli pihent az ágyamon. Félhangosan felolvastam azt.:

- Drága Lányom! Sajnos korábban kellett bemennem dolgozni, de reggeli, és pénz az asztalon. Az uzsonnádat a hűtőben fogod megtalálni. Nem kell melegen öltözni, jó idő lesz! Puszi: Anya.

Belebújtam a levendula illatú köntösömbe, majd lementem a konyhába. Felnyitottam - az amúgy alufóliába tekert- reggelimet, majd majszolni kezdtem. Volt a tányéron túrós, és kakaós palacsinta. A kakaósból kettőt meghagytam, azt annyira nem szeretem. Kivettem a szendvicseket a hűtőből, majd az iskola táskámba dobáltam. Gyors mozdulatokkal tettem bele a tankönyveket, és a tolltartómat is. Hónom alá csaptam a neszesszeres dobozkámat, majd berobogtam vele a fürdőbe. Nem sminkeltem túl magamat, csak szempillaspirált-és szájtényt használtam. 

Az egyik kedvenc összeállításomat vettem fel.

Hátamra vettem a fehér iskolatáskámat, majd a suli buszhoz siettem. Pár osztálytársam már ott állt, és a telefonját nyomkodta.

- Sziasztok!- köszöntem oda nekik.

- Szia .- hallottam egy hangolt a hátam mögül.

A padon egy szöszi lány ült. Kalapban, és szemüvegben volt.

- Mira Taylor vagyok, és te?- kérdezte vidáman.

- Maia Lightfood. - mosolyogtam rá...

Az iskolába érve bementem a földrajz terembe, és csendben vártam az órakezdést.

- Jó reggelt!- suhant be Smith tanárnő.

- Jó reggelt kívánunk!- köszönt az illedelmesen az osztály.

Bele is vágtunk a tananyagba. Egyébként a földrajz az egyik kedvenc tantárgyam.

A nap többi részében volt még egy tesim, rajzom, irodalmam, biológiám és dupla angolom. Az iskola busszal indultam el haza. Felmutattam a zöld színű bérletemet, majd leültem egy ablak melletti székre, és bekapcsoltam a zenelejátszómat, és azt hallgattam hazáig. 

Otthon még senki nem volt. Felfutottam a szobámba, s megírtam az összes házi feladatomat. Nem voltak nehezek, mindössze négy feladat volt összesen.

Miután befejeztem kiültem a kertbe, majd fellapoztam Jhon Green-től a Csillagainkban a hibát. Most kezdtem bele a Harmadik fejezetbe.

Rákapcsolt egy hordozható palackra, azután emlékeztetett, hogy órám van. Attól a fiútól kaptad? kérdezte mintegy mellesleg. Mármint a herpeszt?- olvastam magamban.

Ez az egyik kedvenc könyvem. Már másodjára kezdtem újra, mert annyira tetszik.

- Szia, kincsem!- köszönt ki anya. 

- Hali!- kurjantottam el magamat.

Két kezét a háta mögé rejtette, úgy jött oda hozzám.

- Most ki kéne találnom, hogy mi van a kezedben?- kérdeztem.- Csak mert akkor szabad a gazda.

Előre vette kezeit. Egy kis dobozka volt benne. Kinyitottam a dobozt, és egy aranyos kis nyakláncot, és fülbevalókat leltem benne.

- Anyától kaptam még, én pedig neked adom.

Egy aprócska szem volt a medál helyén. Megköszöntem, majd a laptop segítségével rákerestem, hogy mi is az.

Szerencsét hozó medál? Hm, majd dolgozatoknál rajtam lesz, az fix! A fülbe való egy arany karika volt, semmi extra. Ránéztem az órámra, ami hét órát mutatott. Lementem vacsorázni, majd lefürödtem fogat mostam, majd a plüss kutyámmal együtt lefeküdtem aludni.